Az elmúlt hetekben több játékot is kipróbáltam, melyekről láthattatok Első látásra videókat. Ezek név szerint a Ronin, Into the Stars, és az Imagine Earth. A videók elkészítése óta tovább játszottam ezen játékokkal, és szeretném ezek alapján a tapasztalataimat és véleményemet röviden leírni, hátha kedvet kaptok hozzájuk, vagy lelohasztom a maradék érdeklődéseteket is 😛
Imagine Earth
Jó pár órát beletettem azóta a játékba, amik kellemesen teltek a számomra. A célunk egy idegen planéta kolonizálása egy adott lélekszám eléréséig anélkül, hogy terjeszkedő civilizációnk gajdra vágná a bolygó ökoszisztémáját. Amennyiben ez nem sikerül, fel lehet készülni a természeti katasztrófákra, amik nem különösebben lendítik elő a népesség növekedését. Közben számos épület és épület fejlesztés válik elérhetővé, melyekkel hatékonyabban fogunk tudni terjeszkedni a természet kímélése mellett.
Az egyes zónák háromszög alapúak és a megfelelő épületeket egymás mellé helyezve azok szinergiái erősíthetik egymás hatását vagy akár gyengíthetik is, így a játék egyfajta dominóként is felfogható. Ugyanakkor én személy szerint el bírnám viselni, ha mondjuk 5-6 szögű alapzónákon kellene tevékenykednünk, mivel ezek jóval több épület párosításra adnak lehetőséget.
Kezdetben furcsa volt számomra a grafika, mivel az épületek eléggé “baltával faragottnak” tűntek, de szerencsére a játék hangulata képes volt ezt feledtetni velem. Ha már szóba hoztam a hangulatot az Imagine Earth egy nagyon nyugodt játék, nincs más dolgunk, mint lehelyezni a szükséges épületeket és várni, hogy a kolóniánk fejlődjön, miközben végig figyelnünk az egyensúlyra. Ez persze azt is jelenti, hogy komolyabb kihívásokkal és adrenalinnal nem szolgált a játék, így azok számára, akik ilyesmire vágynak, nem biztos, hogy ez a legjobb játék.
Ami nagyon kellemes volt a számomra, az a fejlesztők hozzáállása és segítő készsége. Ugyanis volt egy hiba a játék hangjával, aminek következtében az első indítás után többet nem volt hang, ha újra játszani akartunk, de ezt néhány napon belül az én személyes visszajelzésem után javították. Továbbá elárulták, hogy tervezik több kolónia egyidejű kezelésének implementálását is és (ugyancsak az én javaslatomra) gondolkoznak egy orbitális szféra hozzáadásán is űrbázisokkal, műholdakkal. Egyelőre még úgy érzem, hogy 8-10 óra után a játék könnyen kimerülhet, de további épületek és lehetőségek hozzáadásával ez a sokszorosára is emelkedhet.
Into the Stars
A játékot nagyon korai szakaszában volt alkalmam kipróbálni és ez alapján nekem úgy tűnik, hogy egy űr kaland-management játékhoz van szerencsénk némi roguelike elemmel megspékelve. Leginkább az FTL-hez tudnám hasonlítani, de itt a legénység irányítása helyett az űrhajónkat tudjuk majd navigálni az űrben.
A játékot az Unreal 4 motorja hajtja, és ennek megfelelően nagyon szépen néz ki. Nagyon sok lehetőségünk van testre szabni az űrhajónkat és annak legénységét, így sokkal személyesebbé varázsolva a kalandot. Sajnos jelenleg csak egy fajta űrhajó típus áll rendelkezésünkre, ami picit zavar, de reméljük a jövőben lesznek más modellek is. Ugyan ez igaz a legénységre, ahol csak emberi társaink lehetnek, de jó lenne, ha lennének más fajokhoz tartozó csapattagok is.
A csaták szintén nagyon hasonlítanak az FTL-ben látottakhoz. Várjuk, hogy feltöltődjenek a fegyvereink/pajzsaink, majd a megfelelő időben az általunk választott ellenséges rendszerre tüzet nyitva reménykedünk, hogy eltaláljuk azt. Az egész meg van bolondítva egy színválasztós rendszerrel, aminek köszönhetően a fegyvereinket az ellenfél pajzsfrekvenciájához (színéhez) igazítva át tudunk lőni a védelmükön, és ugyan ezt a metódust alkalmazva a saját pajzsainkat pedig áthatolhatatlanná tehetjük a minket érő támadásokkal szemben. Sajnos a csata már nem olyan látványos mint a játék, nem tudunk navigálni a hajóval és nincsenek robbanások, rázkódás vagy más effektek a hídon, amik fokoznák a csata hangulatát.
A célunk, hogy eljussunk a galaxis másik végébe, miközben folyamatosan üldöznek minket az idegen hajók, és ha nem vagyunk elég mobilisak és túl sokat időzünk egy adott szektorban, akkor egyre durvább harcoknak tesszük ki az hajónkat. Utunk közben felfedezhetünk különböző bolygókat, űrállomásokat vagy roncsokat, bányászhatunk nyersanyagokat és természetesen lehetőségünk lesz új rendszerekkel fejlesztenünk a hajónkat a jobb túlélési esélyek reményében.
Az alap koncepció nagyon tetszik: adott egy szép játék, ahol egy űrhajót irányítva és managelve kell átszelnünk a galaxist, miközben számos kaland és sok-sok harc vár ránk. Ugyanakkor sok mindent hiányolok még a játékból: jobb kezelő felület, a különböző hajó részek testreszabhatósága és bejárhatósága, jobb csata jelenet, több hajó modell és több random kaland. Igazából az zavar, hogy nagyon jó az alapötlet és a látvány, de keveslem a lehetőségeket és hiányzik az űrhajónkon való bóklászás, mert jelenleg sajnos csak a parancsnoki szépből nézhetjük az eseményeket. Tekintve, hogy a játék Július 11-én jelenik csak meg korai hozzáféréssel, ezért ezek hiányosságok még teljességgel elfogadhatóak egy ideig. Remélem, hogy ezeken dolgoznak a készítők, hogy egy nagyon jó űr kaland játékot tarthassunk majd a kezünkben a végén, ami méltó konkurense lehet az FTL-nek.
Ronin
A Ronin egy érdekes platform játék, ami vegyíti az ügyességi részeket a körökre osztott stratégiával. Elsőre egy teljesen normális oldalnézetes platform játékot kapunk, ami nagyon hasonlít a Mark of the Ninja-hoz, ám amint harcba keveredünk az idő megáll, és lehetőségünk van eldönteni, hogy hova mozdulunk, milyen eszközt használunk vagy kit támadunk meg, majd ezt követően az ellenfeleink is lépnek. Így a harcok igazából logikai feladványok lesznek, ahol szisztematikusan kell kiiktatnunk az ellenfeleinket anélkül, hogy akárcsak 1x is eltalálnának, mert akkor egyből meghalunk.
Szerintem nagyon ötletes a játék és hangulatos is. Az akciók látványosak mégis van időnk a kivitelezésre és a megfelelő stratégia kigondolására. A játék továbbá motiválja a játékost különböző mellék feladatokkal arra, hogy a lehető legjobb megoldásokat keresse. Ha például észrevétlenek maradunk az egész pályán, mindenkit kiiktatunk, megszerzünk minden titkos dolgot stb…. bónusz talent pontokat szerezhetünk, amelyek új képességeket tesznek elérhetővé.
Sajnos az álcázási mechanikák szinte teljesen kimaradtak a játékból, így a későbbi pályákon csak a jó időzítés és sorrend megtalálása lesz a feladatunk az ellenfelek likvidálásakor. A pálya design is eléggé egyhangúra sikeredett, és az irányítás is kissé furcsa volt a számomra.
A Ronin összesen 15 pályából áll, ami elsőre nem tűnik soknak, de igazából pont elegendő tartalmat kínál. A játékot 1 fő készíti, ami igencsak szép teljesítmény és megmagyarázza a fentebbi hiányosságokat. A hab a tortán és számomra mindig egy extra pozitívum, hogy bár korai hozzáféréssel került ki Steam-re, de kb. 3 hét alatt el is készült a program, így Július 7-től már a teljes játékot játszhatjuk. Összességében a Ronin egy szórakoztató és érdekes játék, ami szerintem csak néhány órára fogja lekötni az embereket, de ezt nagyon baráti áron teszi cserébe.