Zenét lejátszani, ez a kifejezés új értelmet nyert a beatbuddy esetében, ahol a játék zenéjét szó szerint mi alakítjuk miközben haladun előre a pályákon. Amikor először láttam az intrókat és a demót, rögtön beleszerettem. Nem véletlen, hogy már a megjelenése előtt számos díjat nyert és sok zeneszerző járult hozzá, hogy a játék olyan ritmusokkal büszkélkedhessen, mint például ez. Végre egy játék, ahol innováció van, jó hangulat és szórakozás, és a hamburgi fejlesztő csapat ötlete teli találat volt abból a szempontból, hogy az interaktív zenei elemekkel garantáltan szórakoztató lett egy amúgy teljesen hétköznapi platform játék. A látványon és a játékmechanikán túl a zenével lehet a legnagyobb hatást elérni, és itt kőkeményen rágyurtak erre a srácok és ezzel valami maradandót alkottak az érzésem szerint, amire még évek múlva is emlékezni fogunk. De nézzük, mit is kapunk a Beatbuddy esetén.

Alapvetően a Beatbuddy egy platformjáték és ebben a tekintetben nem is nyújt újat. Haladunk előre egy oldalnézetes környezetben, közben kisebb ügyességi akadályokat kell leküzdenünk és rejtvényeket megoldanunk.

Szerencsére ezek mind úgy vannak kalibrálva, hogy van bennük kihívás, de nem frusztrálóan nehéz egyik sem így folyamatosan tudunk haladni.

Az irányítás egyszerű, összesen 4 gombra lesz szükségünk az irányításon kívül. Ezek az ütés, a sprintelés, a tárgyhasználat és egy speciális nézetváltás, amivel 1-2 rejtett tárgyat tudunk megtalálni. Egyszóval nem kell sok idő a játék elsajátításához, és a készítők betették a billentyűzetes, egeres vagy kontrolleres támogatást is, így mindenki megtalálhatja a neki leginkább kérzeálló irányítást. Azt azért hozzá kell tennem, hogy helyenként beakadtak funkciók a billentyűzet esetén, ha diagonális mozgás közben akartam használni őket, de ezen felül tökéletes volt az irányítás.

A történet szimfónia mélytengeri világában játszódik, ahol mindent a zene határoz meg. Mi Beatbuddy bőrébe bújhatunk bele, aki egyike az örzőknek, akik hosszú idő után magukhoz térnek, mert valami szörnyűség fenyegeti szimfónia világát. Rövidesen kiderül hogy társaink bajban vannak, és nekünk kell őket kiszabadítanunk, különben valami szörnyűség fog történni. És a sztori kb ennyi is, nincsenek drámai fordulatok vagy epikus történet, sőt, inkább gyermekien vicces és egyszerű az egész, de ez cseppet sem von le a hangulatból.

És itt elérkeztünk a játék legfontosabb részéhez, a hangulathoz. Így önmagában eddig semmi kiemelkedőt nem mondtam el, de amint elkezdjük a játékot, az első 10 perc után észre kell vennünk, hogy a környezeti elemek folyamatosan befolyásolják a zenét és ahogy haladunk előre, a mi játékunk alapján alakul a zene is. Általában minden pálya ilyen nyugodtabban indul…… majd szépen jönnek az új tereptárgyak és hangeffektek …..és a végére összeáll egy igen jó kis muzsika, ami szerintem nagyon passzol a játékhoz, és hirtelen csak azon kapja magát az ember, hogy ott táncol a monitor előtt.

Csak pár példa: a basszust pulzáló szivacsok szolgáltatják, de vannak kattogó rákok, akik a ritmust adják, vagy fújtató izék, amik meg a vokált, és ahogy ezek együttesen megjelennek a képernyőn, egy igen jó kis muzsika kerekedik ki belőle. De az igazi buli akkor indul be, amikor beszállunk a Beatmobil-ba,  amikor a zene is rákapcsol és emellett a mozgásunkkal tökéletes szinkronban megy ilyenkor a basszus is. A játék 6 pályája 6 különböző zenei hangulatot vonultat fel, lesz funky…..alter….és elektronikus.

Szóval amint látjátok, a hangulat teljesen rendben van, és erre még rátesz egy lapáttal a kézzel rajzold, meseszerű mélytengeri látványvilág, amit én amúgy is nagyon szeretek.

Egyszóval a Beatbuddy kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakoztató, és még ha végig is toltuk, simán később is elővehetjük, ha mondjuk minden bónusz kristályt össze szeretnénk szedni az adott pályákon, vagy ha csak szimplán megint szeretnénk picit élvezni a zenéket, amiket a játékunk közben csalhatunk elő a programból. Én ajánlom mindenkinek próbálja ki, akinek ez a bemutató felkeltette az érdeklődését, mert nem fog csalódni.

A sok jó dolog ellenére van pár dolog, ami mellett nem szeretnék szó nélkül elmenni. Nem kell aggódni, a játék maga nagyszerű, és fantasztikus az alapötlet, de talán pont emiatt éreztem azt, hogy sok lehetőséget nem aknáztak ki, ami benne rejlik. Azt nem érzem problémának, hogy viszonylag rövid és az ügyesebbek 5-6 óra alatt kipörgethetik, hiszen máskor is elő lehet venni egy kis bulizásra, és 13 euróért ez bőven megéri, hiszen sok munka van mögötte és garantált a mosoly az arcokon azoknak, akik játszanak vele. Ellenben azt a mechanizmust amit összeraktak a fejlesztők más módokon is fel lehetne használni. Gondoljatok bele, milyen jó lenne egy saját pályakészítő ahol mi rakjuk össze, hogy mi szóljon az adott szinten és ezt utána feltenni letölthető tartalomként?

Vagy egy 2 személyes versus módban, ahol a különböző már meglévő zenei alapokat felhasználva 2 ember versenghet egymással, miközben alakítják a muzsikát, szerintem hatalmas parti játék lenne. Remélhetőleg terveznek majd DLC-ket a készítők, ahol legalább új pályákat, de esetleg ehhez hasonló kreatív módokat kaphatunk majd, mert akkor valóban egy legendás, stílusteremtő játékhoz lesz szerencsénk.

Elérkeztünk az összegzéshez:  Hatalmas hangulat és innováció, és mindez emberi áron és az egyetlen dolog, ami beárnyékolja, az pont a rövidsége és az egyéb módozatok hiánya, amik még jobban kiaknázhatnák azt a mechanikát, amit a fejlesztők kitaláltak. Éppen ezért a játék tőlem egy masszív 85%-ot kap. Bízzunk benne, hogy a játék jól fog teljesíteni és ez lehetőséget ad majd a készítőknek, hogy még tovább fejlesszék és új tartalmakat készítsenek hozzá. Éppen ezért én mindenkit bátorítani szeretnék, hogy eredetiben szerezze be a játékot, támogassátok a fejlesztőket, akik egy ilyen nagyszerű játékot adtak nekünk.

Értékelés:

Pozitívumok:

• Nagyszerű hangulat
• Szép megjelenítés
• Könnyű kezelhetőség

Negatívumok:

• Rövid
• Extra módok hiánya