Bevezetés

AZTAK*RVA……nagyjából ez volt a reakcióm az első 10 perc után a vadonat új Tomb raider részről. Hogy miért, mindjárt kiderül, de előbb lássuk csak honnan is jött ez a játék.

A recept így hangzik: vegyél egy adag Indiana Jones-t, csak Harrison Ford helyett tegyünk be egy bombázót 2 stukkerrel és fűszerezzük az egészet némi akcióval, logikai elemekkel és ízlés szerint némi misztikus aromával. És ez a Tomb Raider. Vicces, de tényleg erről volt szó 96-ban, amikor az Eidos kiadta az első Tomb raider játékot.

Adott Lara croft, a csinos és harcedzett régésznő, aki mindig kész a kalandra (a dolog jó értelmében), új erekjék és misztikus tárgyak után kutat, miközben az útjába kerülő rosszfiúkat is eltakarítja. A tomb raider egy TPS, azaz harmadik személyű lövöldözős játék, ami vegyíti az akció és ügyességi elemeket a logikai feladványokkal.  A több mint 16 éves sorozat számos részt megélt, gyakorlatilag 96-tól évente jöttek a folytatások, melyek során újabb kalandokra kísérhettük el a régész hölgyet. Emellett megjegyzem, hogy főhősnőnk kosármérete is évente picit egyre nagyobb lett, de ezt a témát nem is boncolgatnám tovább, mert kirakhatom a 18-as karikát. 🙂

Az első 3 rész fantasztikus volt, de utána valahogy a sorozat kezdett veszíteni a varázsából. 2006-ban az új generáció számára kijött a Legends majd 2008-ban az Underworld, amik finoman fogalmazva nem arattak osztatlan sikert, bár én ezekkel is jót játszottam. Hiányzott az innováció és az első részek varázsa ezt nem volt képes feledtetni a játékosokkal.
Éppen ezért vártam nagyon az új részt, ahol a Square Enix úgy döntött, újra indítja Lara pályafutását egy – az eddigiektől merőben eltérő koncepcióval – és egy eredet történetet készít Larának. És egy hogy sikerült nekik? Nos, a videó kezdésekor hallható kirohanásomat tekintsétek a legtömörebb és őszintébb pozitív véleménynek e tekintetben.

Történet

Anélkül, hogy lelőném a poént, röviden szeretném tálalni, hogy miről szól a játék. A kalandok ott indulnak, hogy az ifjú Lara Croft egy kutató csapattal keresik Yamatai kincseit, és Lara javaslatára a Japán melletti “Srákány háromszög” felé kezdik a kutatást. A hajó viharba kerül és Laráék hajótörést szenvednek a keresett szigeten. Ám nincsenek egyedül, mert más hajótöröttek is vannak a szigeten, akik már közel sem olyan barátságosak vagy épelméjűek  és ezen felül még más misztikus erők is munkálkodnak a háttérben. És innen veszi a kezdetét a kaland.

A Square kukázta a bevált receptet, és a nulláról építette fel nekünk Lara karakterét. Adva van egy törékeny 21 éves lány, aki belecsöppen egy hajótörés kellős közepébe, és fokozatosan válik majd azzá a túlélő akcióhősnővé, akit az elmúlt másfél évtizedben megismerhettünk. A játék gyakorlatilag egy túlélő szimulátor, de ez a merőben új koncepció nekem nagyon tetszett. Először azt sem tudjuk hol vagyunk, egy sötét barlangban mindenféle elborult rituálé kellék mellett bolyongunk, és egyetlen célunk kikeveredni valahogy, majd kint szembesülünk az időjárás viszontagságaival és az alapvető szükségletekkel, úgy mint élelem és fedél a fejünk főlé. Majd csak ezek után fogunk bármilyen fegyvert és ellenfelet találni, de ez ne tévesszen meg senkit, mert a játék az első képkockától kezdve max. fordulatszámon pörög, és egy pillanatra sem hagy minket kihívások nélkül.

Mindeközben a történet is fokozatosan kezd kibontakozni és elmondhatom, hogy nagyon jól sikerült, annak ellenére, hogy sok benne a klisé és előre várható fordulat. Szép lassan felfedi magát előttünk a sziget és az azt övező misztikus erők, őrült szektás hajótöröttek és túlélő csapattársaink, de mindezek olyan jól vannak adagolva, hogy az ember fel sem akar állni a játék elől abban a 12-18 órában, amíg végig nem vitte.

 

Játékmenet

A játék egy fedezék rendszeren alapuló akció játék. 4 féle fegyverünk lesz, melyeket folyamatosan találunk majd. Elsőnek az íj, majd pisztoly, géppisztoly és shotgun. Ezen felül van egy baltánk, amivel közelharcba bocsátkozhatunk vagy mászásra ill. zárak feltörésére használhatjuk. Van lehetőség lopakodva csendben kiiktatni az ellenfeleket, de akik inkább jobban szeretnek halomra lőni mindenkit, azok is élvezhetik a játék nyújtotta lehetőségeket. Ami nagyon tetszett, hogy a játék ránk bízza milyen módon szeretnénk haladni és végezni ellenfeleinkkel. Lehetünk terminátorok, vagy lopakodó ninják, vagy a kettő között, de az tény, hogy a lopakodást és a csendes gyilkolást jobban jutalmazza XP formájában. Továbbá nem vagyunk egy adott fegyverre kárhoztatva, sőt ezen felül sok esetben vannak alternatív módok is kiiktatni a gonoszokat, pl. rájuk robbantani a lőszeres hordít, vagy kiszakítani a fejük felett lévő tartógerendát, hogy rájuk szakdjon fentről valami nehéz tompa tárgy. Jómagam annyira élveztem az íjat és a közelharcot, hogy a játék 80%-át ezzel csináltam végig és csak néha kezdtem halomra lőni az embereket.

Folyamatosan Xp-t szerzünk a felfedezésekkel, a történet előre haladtával és persze az ellenfelek kiiktatásával. A pontosabb és csendesebb leterítésekért több xp-vel jutalmaz minket a játék. Emellett tele van a térkép összegyűjthető holmikkal, amik az Xp-n felül extra képeket tesznek elérhetővé a főmenüben, így akinek a keresgélés a fétise, az is remekül fog szórakozni. Az xp-t a tábortüzeknél új képességekre költhetjük, ill. a pályákon találhatunk különböző lomokat, amiket majd a felszerelésünk fejlesztésére használhatunk fel, így egyre keményebbek és halálosabbak leszünk. A tábortüzek egyben mentési pontok és utazó pontok is egyben, így később alkalmunk lesz visszamenni korábbi zónákba, és új képességeink birtokában meg tudjuk még keresni azokat a rejtett dolgokat, amik korábban elérhetetlenek voltak.

Vannak titkos sírboltok is, ahol kisebb logikai feladványok megoldása vár ránk, és cserébe jó sok xp-t és a titkos tárgyak kijelzését kapjuk a térképen. Ez szintén egy nagyon jó színfolt a játékban, mert az akció mellett visszaköszönnek a régi Tomb Raider részekből ismeretes logikai feladványok.

A mentési rendszer is nagyon jó lett, gyakran van autosave, így még ha meg is halunk, nem kell a fél órával korábbi állástól folytatni.

De az akcióból sincs hiány. A játék tele van quick time event-ekkel, amik mozifilmeket megszégyenítő módon mutatnak be jeleneteket, mindeközben a játékos pulzusa az egekben lesz, bár az jó lett volna, ha kicsit egyértelműbben írja ki a játék, hogy mely gombokat kell lenyomnunk, mert néha sokszor haltam meg emiatt. Emellett az ellenfelek is változatosak és a mesterséges intelligencia is egész jó, bár azt hozzá kell tennem, hogy kis gyakorlás után nem fogunk velük megizzadni, de ez egyáltalán nem volt zavaró, mert így jobban beleélhetjük magunkat a történetbe. És ami a hab a tortán, hogy a készítők nem bántak kesztyűs kézzel Larával. Már a játék első 2 percében olyan fájdalmas sérüléseket szerzünk, hogy még a harcedzettebbek is fel fognak szisszenni, és ez így fog menni a játék során végig. Akkorákat fogunk tanyálni időnként, vagy belezuhanni valami dzsuvába, hogy én csak kamilláztam, és ami még poén, hogy ezek mind nyomot hagynak a főhősnőn, tehát tele leszünk hegekkel, mocskosak leszünk és szépen szakad a ruhánk is. Esküszöm Bruce Willis 4 Die hard rész alatt nem kapott annyit, mint amennyit Lara a játék első órájában.

 

Többjátékos mód

A játékba került többjátékos mód is, ahol a szigetlakók vagy Lara hajótörött társai oldalán apríthatjuk egymást. Szimpla Deathmatch vagy TeamDeathmatch-ről van szó, a játékban lévő fedezékrendszerrel és fejleszthető fegyverekkel, valamint közelharci fogásokkal, de ezeket, főleg az álcázott közelharci fogásokat gyakorlatilag lehetetlenség a többjátékos módban kivitelezni. Őszinte leszek: az egyjátékos kampány annyira jól sikerült, hogy a multi már nem is érdekelt és rá se néztem csupán 1-2 meccset toltam, de annyi elég is volt. Egyáltalán nem hiányozna, ha kimaradt volna, így jobban nem itt sem mutatom be.  Persze biztosan el lehet vele lenni, de labdába sem rúghat a mellett az élmény mellett amit a történet biztosít. Esetleg ha valami egyedi játékstílust adtak volna a többjátékos módnak, mint ahogyan azt az Assasin’s creed tette, talán jobban rákaptak volna az emberek, és időtállóbb lett volna az élmény.

 

Látvány és zene

A hangulat  fantasztikus. A helyszínek egyszerűen gyönyörűek, részletesen kidolgozottak és változatosak.  Adott a szigetvilág, tengerpart, erdők, barlangok, de lesznek szűk sírboltok és elhagyott ősi romok is így igen széles palettán mozognak a helyszínek. Többször volt, hogy megálltam, és 5 percig csak nézelődtem, hogy mennyire szépen kidolgozott minden. De ez még semmi, a hangeffektek erre még rátesznek 2 lapáttal. A kiváló szinkron mellett tényleg él a játék. Ahogy történnek az események, Lara annak megfelelően zihál, jajgat, ordít, vagy didereg. Ez odáig elmegy, hogy még a lélegzetvételtét is hallani, és volt alkalom, amikor mellettem azt hitték, hogy valami pornót nézek éppen emiatt. Apropó didergés. A játék elején, amikor megérkezünk a szigetre, és próbálunk fedezéket keresni a vihar elől, ahogy 1 szál pólóban vacog a karakter az esőben, nem egyszer én is azon kaptam magam, hogy fázom ha ránézek, és rögtön magamra is kaptam valamit, annyira jól meg lett csinálva a jelenet, és ebből nem csak egy van a játék során. De a klausztrofóbiások, tériszonyosok vagy állatvédők is többször kényelmetlenül fognak fészkelődni a játék során azt garantálom. Összességében a látvány, a zene és a hangulat csillagos ötöst érdemel.

Összegzés

Bátran állíthatom, hogy 2013, de akár az utóbbi évek egyik legjobb akció játéka lett a Tomb Raider. Lara újjászületett, és ez a realisztikus, túlélő image nagyon jól áll neki. A két pisztolyt lecseréltük nyilakra  a rendíthetetlen hősnő helyébe pedig egy sokkal életszerűbb, folyamatosan fejlődő,  szerethető karaktert kaptunk. A játék gyönyörű, az atmoszféra lebilincselő és az akció mellett visszaköszönnek a klasszikus logikai feladványok és a misztikum is. A többjátékos módot én kihagytam volna, és helyette inkább az egyjátékos módot turbóztam volna tovább, vagy ha mindenáron ragaszkodunk a többjátékos módhoz, akkor maximum egy Co-op lehetőséget lehetett volna betenni a Guardian of light mintájára.
Aki szereti a Tomb Raider sorozatot vagy az akció játékokat, az nagyon gyorsan teperjen el a legközelebbi boltba megvenni a játékot, mert ez nem hiányozhat egyetlen valamire való játékos polcáról sem, és azok is próbálják ki bátran, akiknek ez lesz az első Tomb Raider játék vagy csak érdeklődnek iránta.
Nagyon köszönöm a Square enixnek, hogy visszaadta nekünk Larát, és ha ebben a stílusban akarják folytatni a további részeket, személyemben már nyertek is egy állandó rajongót és vásárlót……
Várom a folytatást.

Értékelés:

Pozitívumok:

• Nagyszerű látvány és hangulat
• Lebilincselő történet, pörgős akció
• Realisztikus ábrázolásmód és ötletes új koncepció

Negatívum:

• Most várhatjuk a folytatást 🙂
• Kellett egyáltalán a multi?